Fotogramas_-_Nov_2020_page-0048.jpg
Fotogramas_-_Nov_2020_page-0047.jpg
Fotogramas_-_Nov_2020_page-0046.jpg
Fotogramas_-_Nov_2020_page-0045.jpg
Fotogramas_-_Nov_2020_page-0002.jpg
Verano_004.jpg
Verano_003.jpg
El_Verano_Que_Vivimos.jpg
Lecturas_-_28_Oct_2020_page-0015.jpg
Elle_Espana_-_Nov_2020_page-0103.jpg
Elle_Espana_-_Nov_2020_page-0102.jpg
With 72,500 + photos and still counting! More Photos
15
Aug 2016
Blog  •  By  •  0 Comments

Elolvashatjátok Blanca első nyaralásról szóló blogbejegyzését, amit mklau fordított le:

Alig múlt el fél 8 amikor megérkeztünk a Kígyó-sziget homokos partjára (bár ez a neve, mégis feltűnő volt a kígyók hiánya). Papír lámpásokkal kirakott útvonal mutatta az irányt az asztalunkhoz nekünk a sötét parton. Ez a sziget csak számunkra volt azon a napon fenntartva, itt vacsoráztunk csak mi… Minden este csodás volt nekünk a Fülöp-szigeteken, és habár spanyol múlttal rendelkezik ez az ország, mégis teljesen más az egész. Gyakorlatilag a világ másik végén voltunk, több ezer kilométerre onnan, ahol az Ilusion Travel segített nekünk mindent elrendezni a nyaralásunkhoz, ami az első volt az idei nyáron, és talán az utolsó is a munka megkezdése előtt.

Több mint 16 órát utaztunk, hogy Manilára érjünk. Ez egy olyan város, ami már a repülőn, a levegőben is zavara hoz. És ugyan ott vannak a felhőkarcolók, meg minden, de valóság sokkal másabb. Minden más kisváros Manilából táplálkozik, úgy mond, a légkör pedig mindenhol szinte ugyanolyan, egy Thaiföldi kisvárosban is például. De aztán ott vannak a kontrasztok a belváros, és a külvárosok között, ami kicsit keserű szájízt hagy maga után. Mindenesetre a mi fő úti célunk nem Manila volt, hanem egy környező kis helység, amit úgy hívtuk, hogy El Nido. Ez egy azok közül a szigetek közül, amiről már sokat hallottam Spanyolországban. És totál véletlen idén több barátom is célba vette ezt a helyet. Ez a szinte érintetlen sziget egyszerűen lenyűgöző. A homok eggyé válhatna a hófehér felhőkkel, a türkizkék, színtiszta vízről pedig már nem is beszélek, milyen gyönyörű. Ahhoz, hogy oda menjünk, először újra repülőre kellett szállnunk, amivel a főszigetig mentünk, majd kocsival a Tay Tay öbölig utaztunk, ahol már várt minket egy hajó, ami elvitt minket a végső célunkhoz, Apulit szigetére, ahol a következő négy éjszakát töltöttük.

Ahogy a hajó közeledett a parthoz, kezdtem megérteni miről beszélt Mel és a többi barátom: igazi vadság. Az a rengeteg kisebb, nagyobb sziget, mennyi mindent rejtegethetnek, ráadásul gyakorlatilag az erdőkbe is benyúlik a tenger. Pálmák, látványos sziklaalakzatok… És végül ott volt a part, ahol a vízen voltak a kis bungallók, és amikor közöttük mentünk, lehetett látni alattunk a rájákat, cápákat, korallokat. Valószínűleg kényelmesebb lett volna egy jet lag-en, de azért a minden napi 7:30as reggeli trópusi gyümölcslevekkel, snorkellel sokkal jobb volt… Hiába csíptek szét a szúnyogok folyamatosan, nem érdekeltek a trópusi viharok. Így volt a tökéletes. De végül leteltek a napjaink Apuliton, Pangulasian szigete már árt ránk. Ismét árkeltünk vízen és földön, hogy elérjük a célunkat, és ez a hely még különlegesebb volt, mint az előző. Ez a sziget Miniloc lagúnái mellett helyezkedik el… Majmok, hüllők, rákok, teknősök, cápák, aranyhalak… És még több szúnyog… De várt ránk egy teljes személyzet, hogy fogadjanak a három itt töltött éjszakánkra.
Azaz igazság, hogy tökéletes befejezése volt egy álomnyaralásnak.

A nyaralás első felében semmi kapcsolatunk nem volt a külvilággal, még TV se volt a szobában. A második felében pedig hiába volt, egy másodpercet se szántunk semmire az elektronikai világból. Vicces, hogy a kikapcsolás működhet úgy, hogy egyáltalán nem érdekli az embert, hogy nem működik az internet, de azért, mert az utazási iroda mindenre figyel, vigyáz ránk, és ezt a család is tudja… Igazából kell ennél több? Minek néznénk főleg ilyenkor minden másodpercben az Instagramot meg a Twittert, hogy aztán a táj gyönyörűségeiről maradjunk le, amiket talán az életben többet nem látunk… Egy nyaralás nem erről szól. Ilyenkor hátra kell hagyni az országodat teljesen, és élni azt az életet, amit az adott város ad neked. Eva, a kísérőnk az Ilusion Traveltől egy angyal. Már előre figyelmeztetett, hogy ez az utazás az egyik valaha volt legcsodálatosabb lesz.

Hazafelé úton nehéz volt feldolgozni, hogy már megyünk haza. Egész idő alatt különböző sorozatokat, filmeket néztünk, és sajnálkoztunk. Viszont a három kutyánk és a két macskánk már vártak otthon, akik viszont már nagyon hiányoztak annyi idő után. Mindig fura visszatérni egy teljesen más közegből haza, a saját szobádba, a saját ágyadba, de ilyenkor jössz rá igazán, mik azok a dolgok, amik igazán tudnak hiányozni. Újult erővel tudsz belevágni az otthoni életedbe…
Tehát köszönöm neked Fülöp-szigetek, köszönöm azokat a csodás napokat. Köszönöm azokat a pikáns életeket. Köszönöm azokat a lenyűgöző embereidet az utcáidon. Köszönöm Eva, Köszönöm Ilusion Travel, hamarosan találkozunk egy újabb csodában.
Kellemes nyarat, nyaralást kívánok Mindenkinek!

Szeretettel,
B.

0
Leave a Reply